Az karácsonyi csomag rejtelmei és a benne rejlő szappan

Amikor a gyerekek elkezdenek önállósodni, már nem kell mindenhova kísérni őket, például a mosdóba nem, hanem ezt saját maguk is egyedül meg tudják oldani, fontos, hogy ne csak azt tanulják meg, hogy hogyan használjuk a wc-t, a wc kefét és egyéb szükséges dolgokat, hanem azt is, hogy utána mossanak kezet. Lehetőleg szappannal.

Nos, ezt a roppant nehéz dolgot, sajnos nagyon sokan egészen felnőtt korukig nem képesek megjegyezni, pedig nem egy nehéz dolog és véleményem szerint, mármint a saját tapasztalataim alapján jó érzéssel is tölti el az embert, ha tiszta a keze. Én nagyon szeretem, ha illatos, szinte érzem a higiénikusságot. És igen, az egészségünk szempontjából is nagyon nagyon fontos a megfelelő higiéniás állapot fenntartása, hiszen, ha nem vagyunk tiszták, akkor a baktériumok elszaporodhatnak és különböző fertőzésekhez is vezethetnek, nem csak magunkra nézve, hanem a környezetünkre is. Szóval, ha nem vagy kézmosás párti, mert nem tanították meg, esetleg elvi gondjaid vannak a világ egyik legfontosabb dolgával, a vízzel meg a szappannal, ami ehhez társul, akkor legyél szíves legalább a környezetedért megtenni azt, hogy néha néha, mondjuk, ha elmentél mosdóba, akkor utána kezet mosol. Köszönöm!

Ezt a kis kitérőt azért tettem, hogy most elmesélhessem az egyik középiskolai élményemet, már ha ezt nevezhetjük élménynek …

Karácsony előtt a gimiben az osztállyal mindig megajándékoztuk egymást. Ilyenkor izgultunk, hogy jót húzzunk, persze ez teljesen szubjektív, hogy ki szerint mi a jó. Egy darab cetlire mindenki felírta a nevét, amit aztán összekevertünk, beleraktuk egy kis táskába és onnan kihúztuk. Egyik évben azonban egy számomra nem túl szerencsés személyt húztam ki a sok kis cetli közül. Amikor elolvastam a lapon lévő nevet, kicsit húztam a számat, hogy jaj de jó, hogy pont őt kaptam. És félreértés ne essék, semmi problémám nincs az illető személlyel, azon kívül, amiről a bevezetőm szólt. Igen, ő sajnos nem tanulta meg, hogy miért fontos a kézmosás.

Legalább azon sokat nem kellett gondolkoznom, hogy mit vegyek neki. Egy szép, illatos szappanra esett a választás, amelyre az volt írva, hogy eltávolítja a kórokozókat, puhává varázsolja  a kezeket. Tudtam, hogy ez egy megfelelő ajándék lesz, és remélhetőleg, ebből veszi majd az adást, hogy miért is ezzel ajándékozom meg őt ezúttal. Persze nem akartam bántó lenni, de engem is elég érzékenyen érint, amikor látom, hogy kijön a mosdóban a wc fülkéből és nem a csap felé veszi az irányt, hanem egyenesen az ajtóhoz. Egy lányról beszélünk ráadásul, akiknél azt gondolja az ember, hogy talán jobban figyelnek a tisztaságra, mint egy fiú és ezzel sem szeretnék semmiféle sztereotípiát előhozni, de egy lánynak szerintem még jobban illik figyelni a külsejére, a higiéniára, mint egy fiúnak, persze nekik is, mint említettem, már csak az egészség megtartása végett is fontosak ezek a dolgok. Nagyon sok afrikai meg egyéb szegény országban azért voltak járványok, mert nem volt meg az a higiénia, ami szükséges az ilyen betegségek elkerülésére. Szerencsére sok helyen mások segítségével megvalósult ez a dolog azóta, hogy van lehetősége az ottani lakosoknak a kézmosásra és így meg tudják azóta előzni a kellemetlen problémákat.

Remélem, hogy ez a szappan is segíteni fog, és ha az iskolában nem is látom, hogy használja, legalább otthon vegye kezelésbe. Majd rákérdezek gyanútlanul, hogy na tényleg puhább lett a kezed a szappantól? Tetszik az illata? Van még belőle, vagy már elhasználtad? Elvégre csak érdeklődhetek a saját magam által vett ajándék után, vagy nincs igazam? Valahogy majd megtudakolom.

Persze úgy gondoltam, hogy a szappan mellé még mást is veszek, mert lehet, hogy kicsit jobban megtöltsem majd a karácsonyi csomagot. Díszes szatyor helyett úgy gondoltam, hogy egy márkás táskával lepem meg és abba rejtek majd édességet, csokit, talán szaloncukrot, ami kötelező része az ilyen karácsonyi ajándékozásnak, mert ennek jobb esetben mindenki örül, feltéve persze, ha nem diétázik. És természetesen a finom falatok mellé rejtem a szappant. Attól nem félek, hogy ezt is édességnek nézi. Egy részt, mert rá van írva, hogy szappan meg mire jó, más részt pedig eléggé egzotikus kinézetű étel lenne.

Így tehát a legjobbakat remélve összeállítottam egy táskányi ajándékot. Ha úgy vesszük, akkor ez tényleg így van. A táskába rejtettem zselés szaloncukrot, nekem ugyanis az a kedvencem, bár nem én fogom megenni, de szerintem ez a legfinomabb, talán ezzel nem vagyok egyedül, e mellé több fajta csokit meg cukrokat is, hogy kicsit gyúrjunk rá a karácsonyi lakomára, sőt inkább lakomákra, mert az év ezen része sajnos vagy nem sajnos, de erről is szól, hogy általában úgy állunk fel étkezések után az asztaltól, hogy háromszor annyit eszünk, mint amennyi belénk fér. És végül, de nem utolsó sorban belecsempésztem a szappant is a táskába. Legszívesebben az egészet szappannal tömtem volna meg. Nem vagyok tisztaságmániás, de azért nem véletlenül találták fel a szappant és a tisztaság roppant fontos. Remélem, így elég világos voltam azzal kapcsolatban, hogy miért is erre esett a váalsztás.

Mikor végre eljött a nagy nap, az ajándékozás, akkor nagyon vártam, hogy vajon engem ki húzhatott az osztályban. Az egyik fiú osztálytársam volt az, akivel egyébként együtt jártam atlétikára. Szerencsére senki sem árulta el nekem, ha tudták egyáltalán, hogy ki húzta ki azt a cetlit, amin az én nevem állt és ez sokkal jobb így, mert annál jobban várom. Amikor én adtam oda a táskát, mindenkinek tetszett az ötlet, hogy nem egy díszszatyorban voltak az ajándékok, hanem maga a táska is már az. A leányzónak tetszettek az édességek, a táska is és a szappan is. Megjegyezte, hogy jó az illata, én meg ártatlanul hozzáfűztem, hogy akkor használd egészséggel.